Közös
nyomócsöves befecskendezés (common-rail)
(forrás: autoslexikon)
A Fiat a
kilencvenes évek közepére fejlesztette ki a common-rail, azaz közös
nyomócsöves dízelmotort. Az UNIJET-rendszert 1997-ben az Alfa Romeo
156-osba építették be, és sikerét látva, a többi autógyár is
megkezdte a felzárkózást.
Mérföldkő
a common-rail rendszer megjelenése, mert a folyton szigorodó
károsanyag-kibocsátási előírások a hagyományos gázolajosokat
leradírozták volna a színről, mely a dízelmotorok eltűnéséhez
vezetett volna.
Az első
generációs common-rail motorok hengerei egy közös, a hengersor
mellett futó csőből kapják a gázolajat, amelyben a nyomás 600 és
1200 bar közötti. Ezt a hatalmas nyomást elektromos szivattyú tartja
fenn, a hengerek mágnesszelepeit pedig a motorvezérlő computer
irányítja. 2001-től a rendszer második generációjával a
részletmegoldások finomodtak: a közös csőben akár 1600 bar feletti
nyomás is kialakulhat, kettős elő-befecskendezéssel szelídítik az
égést.
Turbófeltöltő (forrás:
autoslexikon)
A motor
teljesítményének növelését szolgáló megoldás.
Működési
elve: egy turbinakerék a kipufogógáz energiáját felhasználva hajtja
ugyanazon a tengelyen, de a bejövő levegő áramában elhelyezett
kompresszor-lapátkerekét. Sűríti a beszívott friss levegőt és
benyomja a hengerekbe, ezáltal a motorban több oxigén áll
rendelkezésre az égéshez. E módszerrel növelhető a teljesítmény, a
forgatónyomaték és a hatásfok is.
Korábban
a teljesítménynövekedés volt a fő érv a turbófeltöltő alkalmazása
mellett, ma azonban elsősorban az energiatakarékosság és az
alacsonyabb károsanyag-kibocsátás. Fontos a vonóerő növekedése is.
Egyes
dízelmotoroknál manapság olyan feltöltőket alkalmaznak, amelyekben a
turbinák geometriája a motor terhelésével együtt változik, méghozzá
a vezetőlapát átállításával. Ezek az úgynevezett változó geometriájú
feltöltők.
Kínálatunkban a 110 lóerős modellel kezdődik a változó geometriájú
feltöltő. |